Sárvár történelme

Történészek kutatásaiból, ásatásokon előkerült leletanyagokból, írásos emlékekből ismerhetjük meg Sárvár és környékének 2000 évre visszanyúló történelmét. Már az i.sz. I. században lakott település lehetett ezen a területen.
Sarvar tortenelem1
Sarvar tortenelem2
Sarvar tortenelem3
Római kor
Az 1990-es években, a Végh malomnál folytatott ásatások során bizonyítékot nyert, hogy a közelben volt a római kori Borostyánút Aquincumi elágazása. A Rába és a Gyöngyös találkozásánál i.sz. I. és III. sz. közötti útállomások maradványaira, római kori sigillatak (cserépedények) darabjaira bukkantak a régészek. 
Borostyánút

A vár története és a Nádasdy család
A régmúlt időkben ezen a környéken mocsaras vidék volt, ahol az ország határvidékét vízzel ölelt, földből, fából készült várakkal védték. Valószínűleg innen ered Sárvár elnevezése is. Írásos emléket azonban csak a XIII. sz-ból találunk: 1288-ban Kőszegi János nádor oklevélben említi először Sárvár nevét. A tatárjárás idején már kőépületek és magas tornyok voltak a vár területén. A történelem során a vár többször is a Kanizsaiak kezére került, akik 1463-ban átépíttették.

Nádasdy Tamás 1528-ban eljegyezte Kanizsai Orsolyát, így került a vár és a hozzá tartozó uradalom a Nádasdiak kezére. A török támadások miatt a várat megerősítették, vizes árokkal vették körül, bástyákat emeltek. A várfalak eredetileg földből és vesszőből készültek, amit 1588-ban kőfalra cseréltek. A reneszánsz műveltségű Nádasdy család a vár építéséhez olasz építőmestert és kőfaragókat hozatott. Kialakult a jellegzetes, kőfallal körbevett ötszög alakú vár, melynek falát öt bástya erősítette. Felépítették a földesúrnő lakását, a leányok és ifjak házát, az ebédlő palotát, valamint a kertben a gyümölcsaszaló szobát. Ebben az időben az uradalomhoz tartozott már a vadaskert is, tele vadakkal. Az építkezés a XVII sz-ban is folytatódott, amikor is Hans Rudolf Miller megfestette a Lovagterem mennyezetén ma is látható barokk csatajeleneteket a Fekete bégnek emléket állítva. 
Nádasdy Tamás levele

A Nádasdy Tamás iskolát alapított, aminek iskolamestere Sylvester János lett. Az ő nevéhez fűződik a legrégibb összefüggő nyomtatott magyar szöveget tartalmazó könyv kiadása és ő adta ki először magyarul az Újtestamentumot.  A vár kulturális életére jellemző, hogy Tinódi Lantos Sebestyén is szívesen látott vendég volt Sárváron, aki krónikásként megénekelte a történelem számos eseményét. 1556-ban bekövetkezett halála után a mai Szent Miklós plébániatemplom egykori temetőjében helyezték örök nyugalomra.
 
A Nádasdy Ferenc Múzeum mai napig őrzi a reneszánsz kultúra és a barokk udvar ragyogásának emlékeit. 
Var

Az Este- Modenai család
A várat és a hozzá tartozó uradalmat 1803-ban a Habsburg ház Este-Modenai ágából származó IV. Ferenc herceg vette meg. Fiával Ferenc Ferdinánddal széleskörű fejlesztésekhez kezdett. Új épületeket emelt a várban és a várfalon kívül is. Üvegház épült és jégverem, valamint megnyílt az első vendéglátóhely, a Korona vendéglő. Az ő nevéhez fűződik a várárok lecsapolása és parkosítása is, valamint az egykori Nádasdy kertészet helyén hozzálátott a mai Arborétum elődjének kialakításához.

Az uradalomban megalapítják a ménest, korszerűsítették a növénytermesztést és állattenyésztést, racionális erdőgazdálkodás kialakításán dolgoztak. Az 1800-as évek végére már gépek dolgoztak a földeken.

Ezalatt a városban is elindult a fejlődés, új iskolákat alapítottak, téglagyárat hoztak létre, utakat építettek. 1857-ben megnyílt a kórház. 
Ciprusok

Lajos bajor királyi főherceg
1875-ben Mária Terézia Dorottya estei főhercegnő örökölte az uradalmat, akinek férje Lajos bajor királyi főherceg volt. Folytatták a fejlesztéseket: 18 majorságot hoztak létre, bevezették az öntözéses földművelést. Az állattenyésztéshez új fajtákat hozattak. A lótenyésztésben is sikereket értek el, a ménes tagjai számos versenyről hoztak el díjakat.  A sikeres erdőgazdálkodás a bajorországi Scherg Lőrinc nevéhez fűződik, aki módszerével a rossz minőségű erdőkből rövid idő alatt szálerdőket alakított ki. Módszerét azóta is tanítják. Sírját a közeli Farkas-erdőben találjuk. 

A városban megnyílt a Cukorgyár és az Ikervári Vízerőműnek köszönhetően bevezették a villamos energiát. Elindult a vasút közlekedés és ebben az időben alakult meg az első Takarékpénztár.
Bajor király

Sárvár és a gyógyvíz
Sárvár legnagyobb természeti kincsét a különleges gyógyvizet 1961-ben találták meg. Az 1000-1200 m-es mélységből 43 fokos alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz tör a felszínre. 1987-ben hivatalosan is gyógyvízzé minősítették, erre a termálvízre épül a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő. 

1964-ben 2000 m-es mélységből magas NaCl tartalmú 83 fokos hévíz tört fel.  A rábasömjéni sós hévíz jódot, brómot és más összetevőket is tartalmaz, világviszonylatban is igen értékes és ritka gyógyvíznek számít. A minősítés 1979-ben történt. 

A kiváló termálvizének és fürdőjének köszönhetően 2004-ben Sárvár az Európai Királyi Fürdők Szövetségének tagja lett.
Furdo

Fotók: www.lovasfoto.hu